Koszorúzás, komolyzene, versek és élmények – megkezdődött a XXVI. Véndiáktalálkozó

Pénteken 17 órakor a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban található In Memoriam tábla megkoszorúzásával kezdődött a hagyományos találkozó.

Minden évben a szatmári szívűek és a viszontlátás ünnepe a Véndiáktalálkozó. Ilyenkor távoli kontinensekről is érkeznek Szatmárnémetibe olyan itt végzettek, akiket az emlékek, a diákévek felidézett pillanatai vagy éppen a kerek érettségi találkozók szólítanak haza.

Az idei találkozó hagyományos programja pénteken 17 órakor kezdődött. Ekkor koszorúzták meg az In Memoriam táblát a Kölcsey Ferenc Főgimnázium előterében. Az emúlt egy évben elhunyt diáktársakra és tanárokra emlékeztek – és sajnos idén is volt kikre. Az elmúlt találkozó óta hunyt el például a Véndiákszövetség megalapításában is segédkező Tarczy István, illetve Krucz János, aki a szövetség nagybányai fiókszervezetét hívta életre nem is olyan régen. 

Eközben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tornatermében tartották a Ligeti L. Zoltán asztalitenisz versenyt, amelyen több mint tíz sportoló versengett a vándorkupáért.

A folytatásban a Dinu Lipatti Filharmónia volt a helyszín, ahol Gönczy Gábor, a szövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket, egyebek mellett egy Ismerős Arcok idézettel. „Annyi mindent kéne még elmondanom/S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom/Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk/S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk” - idézte a magyar zenekart. Kruzlics János szavalt a hagyományoknak megfelelően most is saját költeményét, a Nyugdíjas véndiák panaszait előadva, majd tehetséges muzsikusoké volt a színpad. Tiszolczki Nikoletta hegedűművész és Boda Balázs zongoraművész adtak koncertet.

László Zita, Hencz József és Hencz Márk közös verses-zenés összeállítása következett „Pedig tudtam a szót...” címmel. Mások mellett Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor és Weöres Sándor költeményei hangzottak el a műsorban.

Az esemény egy igen izgalmas beszélgetéssel-élménybeszámolóval zárult. Pop Simonával és Osváth Richárddal, a szatmári vivóélet friss olimpiai érmeseivel beszélgetett Pesek Attila sportújságíró. Pop Simona Románia színeiben csapatban aranyérmet szerzett, Osváth Richárd pedig a legutóbbi paralimpián kerekesszékes kardban és tőrvívásban is ezüstérmet szerzett Magyarországnak, de már a londoni játékokról is éremmel tért haza.

A jó hangulatú beszélgetés keretében szóba került Csipler Sanyi bácsi és az ő edzőmódszerei, az, hogy a nevelő-edzők - Csiszár Ferenc, Lengyel Éva és File Attila - hogyan élték át a mindent eldöntő csörtéket, na meg a jövő is. A következő paralimpiai részvétel Osváth Ricsi számára biztos, különösen hogy kategóriájában nemrég a világranglista első helyére került. Simona esetében a részvétel nem egyértelmű: éppen egy évvel az aranyérem megszerzése után anyai örömök elé néz, amihez innen is gratulálunk és könnyű szülést kívánunk.